Hajnali kelés, négy óra út, és már meg is érkeztünk
a postojnai cseppkőbarlanghoz.



A barlang olyan nagy, hogy ezzel a kisvasúttal tíz
percet utazunk, mire elérjük a látogatóknak kiépített részét.



Kaptunk ugyan magyar nyelvű


elektronikus idegenvezetőt, (audioguidet),


de csak néha-néha hallgattam bele,


mert -sajnos- fogni kellett,


és úgy nehéz


-bár tilos volt- fényképezni,


kamerázni.


Ez pedig már Postojnától 9 kilométerre levő
Predjama gótikus stílusban, a sziklafalra épített vára.



Az első írásos emlék róla 1274-ből származik.


A vár előtti téren Erasmus kápolnája áll.


Aztán utazunk, meg sem állunk Bled váráig.


A gleccser vájta tó partján már 1004-ben állt egy torony,
de a várat Albuin, Brixen püspöke építtette 1011-ben.



A vár udvara,


az egyik füles-bástya, és a korabeli pénzverde.


Termeiben az 17-18. századi táblás kályhák,


és a várvédők, szolgák ruházata, használati tárgyai vannak kiállítva.


Kilátás a bástyáról a tóra,


és a szigeten álló Nagyboldogasszony templomára.


A vízpartról 99 lépcső vezet fel a templomig.


Elöl a téglából épített különálló harangláb, és mögötte félig takarva a fa tornyocskába
rejtett kívánság-harang, melynek kötele a szentélybe lóg be.



Aztán megvárjuk, míg eláll az eső, és a csónakkal, mely idehozott
bennünket, visszamegyünk a partra, és elindulunk hazafelé.