Újra a reptéren. Ezúttal Európa legészakibb fővárosa az úticél.


A reptérről Reykjavikba menet megálltunk Hafnarfjördur viking falunál,


és készítettünk pár képet.(Igazából szálloda és vendéglátó hely.)


Megnézzük a bazalt oszlop mintáit utánzó Hallgrímskirkja templomot oldalról,


a homlokzatát és a tornyát, majd végül belülről is körülnézünk.


Az izlandi országház, az Alpingi. 1881-ben épült.


Perlan, a többszintes kultúrális központ, és egy "betonfejű" hivatalnok szobra.


Az 1909-ben épült Höföi ház.
Itt találkozott 1986-ban Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.



A Harpa Reykjavik Concert Hall üveg homlokzata, és Izland jelképe: a Sun Voyager.


Reggel északnak indulunk, a Bálnafjord mentén,


míg elérjük a lávavízesést, a Hraunfossar-t.


Feljebb sétálunk a folyó mellett, hogy megleljük a Gyermek-vízesést, a Bjarnafoss-t.


Reykholt. A Snorralaug. Állítólag Snorri Sturluson -Izland leghíresebb költőjének-
szabadtéri medencéje volt, alagúttal a házához.



Pár kilométerre Reykholttól található Deildartunguhver, a hőforrás másodpercenként
170 liter 97 C°-s vizet ad.



Elindulunk délnek, át a Bálna-fjord alatt az 5700 méter hosszú alagúton.


Ez már Pingvellír, az Almannagjá-hasadék. Itt alakult meg 930-ban az
ország parlamentje. A világ legrégebbi ilyen intézménye.



A két kontinentális tábla évente 3 mm-t távolodik egymástól.


És itt vagyunk. A Gullfoss, az Arany-vízesés. Méltó a nevéhez.


Iszonyú erővel zúdul bele a szakadékba, a párától le sem látni az aljára.


Minden gejzír névadója a Geysir. Egy ideje már csak szunyókál,


ellentétben a kisebb Strokkurral, amely kb.10 percenként működésbe lép.
A kitörés magassága 15-40 méter között változik.



Tartogatott érdekességet a Thungufljót folyó Vatnsleysufoss vízesése is,
hallépcsőt építettek a pisztrángoknak.



Skálholt 1056-1801 között püspöki székhely. Az első 31 katolikus,majd az
1550-es reformáció után még 13 evangelikus püspöke volt.1550-ben itt végezték ki
az utolsó katolikus püspöküket három fiával együtt.



Keriő-kráter. Körülbelül 6500 éve alkult ki, az alján a tó mélysége
7-14 méter között változik.



Útban hazafelé felülről megnéztük Hveragerdit, a növénytermesztés központját.


Reggel délkeletnek indulunk, első megállónk


a 62 méter magas, és 25 méter széles


Skógafoss vízesés.Szerencsére a kilátója most szélárnyékban van.


Skógar. Népművészeti Múzeum a korabeli épületekkel, kézműves szerszámokkal.


Az 1651 méter magas Eyjatjallajökul vulkán kráterét
teljesen betakarja a hasonló nevű gleccser.



E gleccser alja -és a gleccsertó- látható a képeken.


Dyrhólaey Izland legdélibb pontja. A tengerben a három kővé vált boszorkánnyal.


Vik falu tengerparti homokja fekete, üreges sziklafala


rengeteg költöző madárnak nyújt költőhelyet.


65 méterével Izland negyedik legmagasabb vízesése a Seljalandsfoss.


Hideg időben a pára teljesen eljegesíti a kilátójához vezető lépcsőt.


Így készül el -a szabad ég, és- három hónap alatt a szárított hal.


Holdbéli táj jellemzi Kleifarvatn vulkáni tó környékét.


Teljes hossza 4.7 km, legnagyobb mélysége 97 méter!


Krisuvik, az Ördög földje.


Sár edények, fortyogó iszap képződmények.


Jól látható a kénes kigőzölgés hatása.


Aztán egy híd a két tektonikai lemez között.


A végére egy kis kikapcsolódás: a 32-36 fokos Blue Lagoon,
azaz a Kék Lagúna, melyet a közeli geotermikus erőmű hulladék vize táplál.



Aztán felülről, a lassan sötétedő estében végleg eltűnik Izland.