A teheráni szállodánk bejárata. Azt, hogy az írást majd nem tudom olvasni
arra gondoltam, de, hogy a számokat se....



Kicsit kialvatlanul, de próbálunk ráhangolódni az itteni életmódra. A heti pihenőnapon
-itt péntek,- ez az öt szintes parkolóház zsibvásárrá alakul.



Bobpálya fenn a hegyen, és a kilátás a 17 milliós főváros egy részére.


Korán reggel irány a kb. 500 km-re levő Kurdisztán fővárosa!
Néha azért megállunk egy-egy fotószünetre, és megmozgatni elgémberedett tagjainkat.



A Szafavid korban épült sanandaji Asef Kastély -ma múzeum,


a Khan Hamam, ami 1805-ben Amannollah Khan Ardala ideje alatt épült,


és a Dar al-Ehsan mecset, mellette Hadzsar Khatoon emlékhelye.


Benézünk még a Qajar kori (Moshir Divan) -volt igazságszolgáltatás épületébe is,-
melyben most két tanműhely működik.



Elüti a delet, mire elérjük a meredek hegyoldalba -a kőből és vályogból-
épült falut, Palangant.



Pavehban megalszunk, s innen indulunk az iraki határhoz nagyon közeli,
még most is havas szerpentineken át



a Zagrosz hegységben megbújó Howraman ah Takht nevű faluhoz, ahol megállt az idő.


Újra úton, másnap kilenckor már Kermanshahban vagyunk az 1897-ben épült,
majd leégett, de 1912-ben felújított Moavenalmolk Múzemunál.



A kupolacsarnok, és a síremléknek helyt adó szoba tényleg csodálatos.


Megnéztük a Zand éra alatt (1782-ben) épült Masjed-e Jameh mecsetet, mely részben
egy korábbi (1672) mecsetre épült, (eredetét tábla hirdeti)



majd a VII. századi Taq e Bostant, a szaszanida domborműveket.


Bisotunnál állunk meg legközelebb, Dáriusz király 19 győzelmét
megörökítő reliefnél.



Ez már Hamadán, az ókori Ekbatana. Imamzadeh Abdolah (apa és fia) mauzóleuma,


Gombat-e Alavian Tomb a XII. századi szeldzsuk,- és Baba Taher perzsa költő síremléke,


és tán a legismertebb, Eszter sírja.


Qum. Hazrat-e Masumeh szentély. A második legfontosabb zarándok hely Iránban.


Az arany kupola alatt van Fatima Masumeh mauzóleuma.


Estére értünk Kashanba. Szállodánk emeleti szobái.


Lábunkat nem kímélve, még ellátogattunk egy bazárrá átalakított szerájba.


Reggel először a részben helyreállított városfalat, és mellette a romos jégvermet
nézzük meg,



majd a XVI. századi Sultan Amir Ahmad fürdőt, bejáratán a női-férfi kopogtatóval,


felmentünk a tetejére, megnézni a természetes világítást biztosító kupolákat,
és megláttuk a Borujerdis ház 40 méteres széltornyait is.



Bejártuk Abbasian kereskedő 1823-ban befejezett, 20 évig épült kb. 5000 m2-s házát,


elidőztünk a Qajar érában épült Shahzadeh Ebrahim mauzóleumban,


aztán az 1834-ben épült 4730 m2-s 40 szobás Tabataee házba is bekukkantottunk.


A XVIII. században épült Agha Bozorg mecset következett, melyben teológiai
iskola is működik. Az udvar másik oldalán a hűtést szolgáló széltornyok.



Délután irány a Kavir sivatag!
A gyakorlatilag kiszáradt sóstó, és a maranjabi karavánszerály.



A szobánk és teljes bútorzata, és a fényírás "eredménye" este a sivatagban.
A velünk levő szakember szerint -az írásjelek alapján- egyik szereplő sem éri el
az iskolaérettséget. Hüp, hüp....



Köszönet a segítőnknek, egy kis extra: teveitatás a sivatagi kútnál.


Még délelőtt megnéztük a Fin (Perzsa) kertet.


Abjanehben álltunk meg legközelebb, a vörös agyagból és fából épült faluban.
A zoroasztriánus (tűz)templom eredetét 2500 évre vezetik vissza.



A világ második legnagyobb köztere (560/158) az iszfahani Imám tér,
1598-1629 között épült, végén a 45°-ban elfordított Abasz Sah Mecsettel,



az 1603-18 között épült Lotfollah sejk mecsettel, (helyén tűztemplom állt)


az 1597-ben (több lépcsőben) épült Ali Qapu palotával és a bazársorral.


II. Shah Abbas építtette fogadó palotának 1642-ben. 40 oszlopos palotának nevezik,
holott csak 20 faoszlopa van, a többit a vízen visszatükröződőkből adják hozzá.



II. Shah Abbas perzsa király építette 1650-ben egy régebbi híd alapjaira
a Khadzsu hidat, mely egyben duzzasztómű is!



297,7 méterével a leghosszabb híd a Zayandeh folyón.
A Si-O-She Pol 1599-től 1602-ig épült I. Shah Abbas ideje alatt.



1606-1612 között az örmény menekültek építették fel az Vank Katedrálist, belseje
freskókkal gazdagon diszített, udvarán önálló harangtorony.



Irán legrégebbi, és több mint 20 ezer négyzetméterével a legnagyobb máig működő
mecsetje. A Nagymecsetet 771-ben kezdték építeni, és a folyamatos bővítés után a
jelenlegi formáját a XX. században nyerte el.



Nagy élmény volt ez az ősi perzsa hangszereket bemutató múzeum.


Nain. A helyreállított közel 700 éves Péntek mecset, és a pusztulásra ítélt agyagvár.


A kb. 2000 évvel ezelőtt épült Narin Qal'eh citadella erősen romos állapotban
Meybod-ban.



A szafavid érában készült jégház kb. 300 négyzetméteres, és 15 méter magas.
8 méter magas az árnyékoló fal körülötte.



Magasan fenn a hegyoldalban a zoroasztrizmus híveinek zarándokhelye
a Chak Chak tűztemplom. A bejárati ajtó, és a szentély.



Az 1000 éves vályogból épült elhagyott szellemfalu Kharanaq.


Az ősi zoroasztrizmus vallás híveinek temetkezési helye a Hallgatás Tornya Yazdban.
A korabeli falu restaurált épületei.



Jártunk a víz múzeumában,


a XV. század elején a Timurid érában épült Mir Chamaq mecsetjében,


a XII.században -egy szaszanida tűz templom helyén- épült Jame (péntek) mecsetben,
melynek minaretjei a legmagasabbak Iránban,



majd a Qajar-kori Lariha nemesi házat jártuk be.


Este ismerkedtünk az ősi iráni sporttal a Zurkhaneh-vel.


Ie. 546-ban Pasargadae volt a fővárosa a Achaemenid birodalomnak.


A meredek sziklafalba vágták be az Achaemenid királyok síremlékét.
II. Darius (423-404), I. Artaxerxész(465-424), I. Dareios (522-486).



Persepolis története ie. 515-ig nyúlik vissza. I. Dareios kezdte el építeni,
és ő tette fővárosává, de ie. 330-ban Nagy Sándor elfoglalta és lerombolta.



A reggel a sirazi -a Zand dinasztia korában 1766 körül épült-
Arg-e Karim Khan fellegvárat járjuk körbe,



majd a Qajar kori (1876-88) Nasir Ol Molk mecsetet csodáljuk meg.


Az 1879-88 között készült Bagh-e Naranjastan kertet és díszes termeit is megnézzük,


majd elbuszoztunk a Korán kapuhoz, ahol az út két oldalán a gyönyörűen kialakított
vízesés ejtett ámulatba bennünket.



A Zand időszakban 1751-73 épült a Vakil mecset.
A 2700 m2-s Shabestan-t (éjjeli imacsarnok) 48 oszlop tartja.



Shah Cheragh mecset és mauzóleum. Eredetét ~1130 körülre teszik,
de 1344-49-ben, majd 1506-ban, és 1588-ban is alakították, javították.



És újra Teheránban. Látványos volt az Üveg és Kerámia Múzeum.


Golesztán palota egyike Teherán legrégebbi épületeinek. Az első palota a
Szafavid dinasztia (1502-1736) idejéből származik,



de a nagy részük Qajar éra (1742-97) ideje alatt épült.
Ők tették meg Teheránt fővárosnak.



1938-ban elkészült, de csak 1945-ben szentelték fel Szent Máriának
ezt a görög katolikus templomot.



A Qajar dinasztia korából származik az Imamzahed Taher mauzóleum.


Sajnos, a felhő 50 méterrel előttünk ért fel a Tochal-hegyi sípályához.


Eltelve az iráni kirándulásunk alatt látottakkal, már csak a hazarepülés van hátra az
Emirates gépével.